Gyerekek, tegnap este úgy megijedtem, amikor hazaértem. Borzasztóan fájt a talpam pont ott, ahol a cukorbetegek lábán seb szokott megjelenni. (Pontosítok: vannak tipikus helyek, és nekem az egyik fájt.) Totál beparáztam, hogy megjelentek a szövődmények. Mostanában rám nem jellemző módon teljesen kiragyásodtam, és a ragyáim se gyógyultak rendesen, ahogy kéne.

Megnéztem a talpam (ami elvileg minden nap az elvégzendő feladatok közé tartozna), de nem láttam semmit, viszont ordasul fájt. Aztán rájöttem, hogy a 3 harisnya közül, amit reggel magamra vettem, az egyiknek elcsúszhatott a varrása, és az kidörzsölte, megnyomta. Bagatell dolog, de nekünk, sajnos, minden ilyen helyzetnek még a lehetőségét is kerülni kell. Semmi mezítlábaskodás, semmi zoknikerülés.

Ráadásul az a gáz, hogy nekem tropára ment egy balesetben a bal lábam, ezért ha papucsban, de még ha lazább cipőben is vagyok, a bal lábamon mindig elkezd forogni a zokni. Ha a sarok része feljut a lábfejem tetejére, ott megáll, nem forog tovább. Így viszont folyamatosan irritálják a varrásvonalak a lábamat.

Nemrég letöltöttem egy diabéteszes lábról, orvosoknak szóló angol nyelvű szakkönyvet, de annyira horrorisztikus és szorongáskeltő képek vannak benne, hogy úgy döntöttem: nem töltöm fel a blogra.

Úgy megkívántam a brokkolis omlettet, hogy muszáj ma ezt ebédelnem. Azért gáz a dolog, mert reggelire elrágcsáltam egy hatalmas sajtdarabot... Most pedig milyen jó lett volna! Asszem, le is nyargalok a kisboltba, hátha találok valamit, de szinte kizárt. "Gondolkodjunk reálisan." - ahogy a közérthálózat tartja magáról.

A brokkolihoz, tojáshoz nekem nagyon bejön a paradicsomleves, úgyhogy neki is állok a főzésnek. Előre úgy saccolom, hogy egy szelet kenyér mehet majd az omletthez.

(OFF: tkp. morzsás brokkolit tejföllel meglocsolva is ennék. Imádom, imádom, és 1000 éve nem ettem! Még akkor is felfalnám, ha rosszul lenne elkészítve!)

***

Élőadás: sajnos, az ebéddel fogok fél órát késni, viszont a kaja egész ízletesnek ígérkezik. Még fő, viszont már pontosan tudom, mit teszek még bele, így ki tudom számolni a szénhidráttartalmat:

Paradicsomlevesféleség

80 g paradicsompüré (20/100), összesen 16 g szénhidrát

62 g vöröshagyma (8,3/100), összesen 5,14 g szénhidrát

vegeta

leveskocka, összesen 0,5 g szénhidrát

zellerlevél, paprika

petrezselyemlevél

bors.

(A leveshez, sajnos, a kisboltban nem kaptam zellert. Ugyancsak sajnálatos, hogy csak 1 kis üveg paradicsomom volt itthon, így ez egy miniadag lett.) Bízom abban, hogy azért mindenki számára nyilvánvaló, hogy paradicsomlevest NEM ÍGY kell elkészíteni :)

Leves összesen: 21,646 g szénhidrát. Egyharmad adag: 7,21 g szénhidrát. (Remélem, mindenki látja, hogy egy nyamvadt kis paradicsompürében mennyi szénhidrát van :( Talán mégsem akkora baj, hogy nem volt itthon belőle, csak egyetlen darabom.)

Elkészítése: az egészet összefőztem lassú tűzön. A püré nem konzerves (az 70 g tömegű), hanem miniüveges, a sparban szoktam venni, ennek tömege 80 g.

Brokkolis-csirkés sajtos omlett

Az a helyzet, hogy találtam egy kis csirkemellet a mélyhűtőben, úgyhogy a kiengedését követően azt is beledobtam az edényzetbe. Bár kicsit hezitáltam, hogy nem lesz-e túl sok a tojás mellett, de reméljük, hogy elbírja kivételesen.

350 g brokkoli (2,0/100), összesen 7 g szénhidrát

62 g vöröshagyma (8,3/100), összesen 5,14 g szénhidrát

só, bors

160 g csirkemell (egy fél)

étolaj, olívaolaj - de mindkettőből nagyon kevés

3 lap gondolkozzonreálisan lapkasajt (0,74/darab), összesen 2,22 g szénhidrát

3 tojás

Fokhagyma is kéne bele, de nincs itthon...

Összesen: 12,14 g szénhidrát. 1 adag: 4,04 g.

A tojás miatt nem rakom el három napra, hanem holnap ez lesz vacsorára is. Lapkasajtot nem meggyőződésből tettem bele, hanem mert a boltban nem volt más a kenőmájashoz hasonló csomagolású Camping krémsajton kívül.

A hagymát megpároltam, rádobtam a csirkét, fehéredésig pirítottam, majd rátettem a brokkolit, és kevés vizet alátéve összepároltam a fűszerekkel együtt. Hagytam a vizet elfőni, végül rátettem a tojást, majd 1-2 perc után a sajtot, ami elég műanyag lehet, hiszen nem olvadt rá teljesen.

***

Ez a második fogás felülmúlta a várakozásaimat. Hű, nagyon ízletes lett, bár a képeken a lapkasajt nagyon ergyán néz ki, elismerem. Talán kicsit zsírosnak tűnik a fogás, de... a hús csirke, nem sertés vagy marha, összesen 1 tojás és 1 szelet sajt jut egy adagra (a sajtban 4 gramm zsír van szeletenként).

Egyes részeken a tojás még krémes maradt, ez összefolyt a sajttal, és akkor még ott a tojásban a hagyma jellegzetes édeskés íze... hogy aztán a brokkolival és a csirkével találkozzunk. Hmmm, finom :)

Vettem tönkölybúzakenyeret (négyszögletes, abból a bizonyos kenyeres cégtől...), ennek darabja 12 g szénhidrátot nyom. Ebből ettem 3 szeletet, azaz 36 g szénhidrátot. Ittam még ebéd után egy 1 dl tejjel felöntött tejeskávét, így kb. 52 g szénhidrátot ettem ebédre. Most fogom megmérni a cukrom, és már reszketek. Az is "baj", hogy elég lassan eszem, főleg hétvégén, itthon. Most pl. 25-30 perc alatt ettem meg az ebédet, és most, 3/4 kettőkor fejeztem be a kávéivást, miközben kettőkor kell mérnem... Ez biztos befolyásolja a vércukrot. Ööö, nem biztos, de lehet...

Na, mérek egyet: igen, erről beszélek, amikor a szétesett vércukorra gondolok. Ebéd előtt másfél órával 6,1 volt, most pedig ebéd után (ebéd megkezdés után) 9,6 mmol/L. Ez nagyon nagymértékű emelkedés (több mint 3,5 mmol/L).

Lehet, hogy hétfőn, illetve kedden nem, csak csütörtökön tudok a dokihoz elmenni (külföldi vendégek jönnek hozzánk), de mindenképpen megyek, mert ez nem játék.

A főzést nehezítő körülmény:

Kicsírázott a vöröshagyma!

"Cukorfalatok! Az élet édesen teljes."

Okoska, ha Amerikában élnénk, már dúsgazdagok lehetnénk azokból a perekből, amelyeket a cukorgyártók reklámjai miatt indítottunk volna ;) De hát ez itt egy más világ...

"Tökéletes" kapcsolás: vegyél több cukrot, és megjutalmazzuk gyermeked óvodáját. Tök jó lenne, ha a gyerekeket nem szerepeltethetnék a reklámokban, poliitikai hirdetésekben.

Tegnap Szolnokon nagy slamasztikába kerültem. Leszálltam a vonatról, és már majd megőrültem, hogy elmehessek pisilni (bocs, de ez az igazság - cukorbetegek értik ezt a problémát). Óra 45 volt, busz óra egészkor jön. Bakker, már az ideghúrjaim majd szétpattantak, végül eljött az óra egész - busz sehol! (A vonaton levő vécé annyira redva volt, hogy na, oda nem...)

Nézem a kiírást: elnéztem egy sorral, a buszra még fél órát várni kell. Úristen, annyit nem tudok várni. Kérdezgettem, merre van a főiskola. Hihetetlen, de kizárólag nem szolnokiak voltak a környéken, és bárkit kérdeztem, mindenki kérdéssel válaszolt: "mér akar odamenni gyalog?", "nincs az túl messze?!".

Elkezdtem rohanni, tkp. kilométereken át egyenesen kell menni át Szolnok belvárosán. Már úgy éreztem, egy víztározó van bennem. Sehol semmi lehetőség, kocsmába nem akartam bemenni. Rohantam kb. 20-25 percet, amikor végre megláttam egy teret, ahol találtam egy kulturális központot. Zárva volt. Berohantam a vele szemben levő Tiszavidék áruházba (ott kaptam életem első farmerdzsekijét) - földszinten semmi, emeleten semmi. Úgy éreztem, még két perc, és nekem annyi.

Kirohantam az áruházból, be a mellette levő nagy bevásárlóközpontba. Rögtön megláttam a táblát: egy emelettel lejjebb, kanyargó, csúszós lépcsőn lefelé a vécé. Ajvééééé! Rohanok-rohanok, mint az őrült, majd a bejáratnál befékezem: pénzérmés forgón keresztül lehet bejutni.

Baszki, csak 10ezresem van, minden apróm a pályaudvaron bedobtam a jegyautomatába! Mondtam, kész, nekem annyi, itt már nem variálunk. Felhúztam fenékig a szoknyám, és átléptem a forgón. Egy lábbal már bent, amikor odapattant a takarító.

Kérdezi, mit tetszik itt csinálni. Ó, mondom, nagyon kell, nincs apróm, hadd menjek be. Közben elkezdtem húzni a bal lábam, ami nemcsak beakadt, de a beszélgetés alatt beleállt a görcs a combom hátsó részébe.

Engem nem zavar - legyinett a néni, majd vészjóslóan felmutatva folytatta -, de veszi a biztonsági kamera.

:DDDDDDDD hát, nem foglalkoztam a kamerával! Feltéptem az ajtót, a többit meg mindenki ismeri. Ú, hihetetlen volt! :DDD

Hazafelé jövet meg az összes perverzzel összefutottam. A vonaton arra ébredtem, hogy egy fickó a mobiljával fényképez, utána egy huszas éveiben járó, fogatlan, illuminált állapotban levő fiatalember ordítozott nekem a blaha lujza téren. Aztán jött a hajléktalan férfi, aki a villamoson kiabált nekem, hogy pont olyan harisnyája van, mint nekem, majd elkezdett levetkőzni - és basszus, tényleg olyan volt neki! Alig eszméltem fel, leült velem szemben egy afrikai vendégmunkás, aki rajtam keresztül akart európai kapcsolatokat kiépíteni.

Pfűűűű, elfáradtam nap végére!

A Vasútállomás-Tiszaliget szakaszt kétszer jártam végig, szándékosan, többek között azért, hogy a cukrom nyomjam lefelé - és semmi, de semmi eredménye nem volt (hacsak nem a mai éhomi, ami már "csak" 5,9 volt.

Minden étkezést tartottam, csak az időpontokkal voltam csúszásban, ezért pár mérést kihagytam.

Tegnap ellátogattam Szolnokon egy gasztrokupára, ahol tanulók és végzettek, szakácsok és cukrászok versenyeztek egymással.

Láttam olyan, cukorból készült szobrokat, amelyek teljesen úgy néztek ki, mintha üvegből vagy műanyagból lettek volna - hihetetlenek voltak. Beteszek pár fotót, de sajnos néhol eléggé beleolvadtak a háttérbe az ételek. (És nem sok képet tudtam csinálni, mert lemerült a fényképezőgépem.)

Ez az egyik kedvencem, ezt egy kis tanuló készítette (tudom, semmi különös, de tetszenek a puha színek és a ciráda a tányéron):

Ez is tanulói munka. Szeretem ezt a visszafogott eleganciát :)

Nem szeretem a karamellt, de ha nem lennék cukorbeteg, ebből tuti kérnék: karamellizált körtetora diókrémmel:

Valami édesség lehet :) Nem tudom, mi ez, de tök jól néz ki:

Ezen a kompozíción minden cukorból van, még az üvegnek tűnő, lila színű támaszték is, a drótok is:

Volt egyébként egy kókuszzsírból készült szobor is (témája: anya gyermekével), ami nagyon tetszett, csak sajnos, már nem tudtam lekapni.

Igazatok volt, hibás volt a tápanyagtáblázat (Excel, xls file), kijavítottam! Köszi, hogy szóltatok! Remélem, hogy azok, akik a hibásat letöltötték, visszatérnek egyszer, és megtalálják a jót... Sajnos, korábban nem láttam a hibákat benne (volt vmi szétcsúszás a cellák között), én is a rosszat használtam :( Szerencsére olyan ételeknél volt elcsúszva, amelyeket nem nagyon fogyasztottam, de most már elvileg jó.

Az új, javított verzió narancssárga színű.

Angol nyelvű videó: www.marksdailyapple.com/homemade-primal-nutella/

Sose voltam egy nutella rajongó, de hátha valakinek van türelme meghámozni a mogyorót, és kókuszolajat enni sztíviával.

Elaludtam, a diabetológiát át kell tolnom hétfőre (a nővérkétől pénteken is elkérhetném a papírt, de akkor tuti, hogy nem lesz bent a doki. Inkább hétfőn megyek, és direkt jól megzaklatom.)

Szombaton valszeg elmegyek egy cukrászversenyre, de természetesen nem a zabkorpás szakadósommal pályázom, csak nézelődni fogok. Sajnos, némi érzelmi távolságot kell azért majd tartanom a versenyművekkel :)

Most meg megyek a sebészetre kontrollra. Lehet, hogy hülyeséget csináltam, de megreggeliztem itthon (nem tudom, éhomra kellett-e volna menni?!). Ja, az éhomim 7,3. Sztem nekem beborult a cukrom, és a czukidoki ezt észre se vette. A műtét 1 hónapja volt, arra azért nem lehet fogni mindezt.

Megvettem a világ legxarabb ízű diabetikus étcsokoládéját. Kb. 3x olyan édes, mint a normál tejcsoki, pedig elvileg 50% feletti a kakaótartalma. Annyi fruktóz van benne, hogy összeragad tőle a szám, még hányingerem is lett. Nem is lehet benne a csokit érezni, olyan édes. Egy keserűcsoki...

Nem írom le a nevét, majd csak a fotóját ide teszem. Természetesen, ha vkinek ízlik, nyugodtan megvédheti. Leértékelve 365 Ft volt, el sem tudom képzelni, mennyiért vesztegethetik teljes áron.

Ugyanilyen csak zartbitterben. Most már tkp. tök jó lenne, ha ti is megkóstolnátok, és elmondanátok a véleményeteket ;) Na, nem kell ilyen áldozatot hozni. De ha ettetek már belőle, és ízlett, vitatkozzatok!

sziasztok, ismét egy csomó hozzászólás érkezett tőletek :) egy kis türelmet kérek, és bátorítalak benneteket arra, hogy csevegjetek egymással is, mert ebből sokan profitálunk :)

hétvégén lehet, hogy elutazom, de ha nem, akkor most már mindenképp válaszolok mindenre.

vércukorkimutatás (összesítő) hétvégén. annyi poént elárulok, hogy a tésztás tegnapi kajától 5,2 volt a cukrom, és a mai alacsony GI-jűtől 8,4... bocs, őszinte leszek: a tököm televan a diabetesszel. el fog ez a rossz érzés múlni, de ehhez ezt muszáj volt most kimondanom.

Nomira, tudom, hogy úgy tűnik, az ördög bújt belém, de muszáj megnézned a Tékozló Homár egy régi írását a György teáról. Annak idején eléggé fel voltam háborodva emiatt:

homar.blog.hu/2008/11/18/megvezeti_a_cukorbetegeket_a_pharmaherb

Alacsony GI-jű ebédet találtam ki, hiszen a karfiol alig emeli a vércukrot, a palacsintát pedig zabkorpából fogom sütni, szintén rostos, lassabban felszívódó. Nyilván finomlisztből jobb az állaga, ízletesebb, de az nagyon erősen emeli a vércukrot.

Kevésbé olvashatóak azok a posztok, amelyekben a cukorbeteg menük megtervezéséről írok, de kezdő cukorbetegeknek talán tanulságosabb lehet. Régimotorosoknak meg már a kisujjukban van, hiszen nem ördöngősség. Most éppen főzés előtt állok, számomra pedig mindegy, hogy gép előtt vagy papíron kalkulálok-e előre, ezért megteszem gép előtt, hátha valaki tud belőle profitálni.

Sajnos, a cukorbeteg főzés megszervezése, maga a főzés menete nem feltétlenül azzal a logikával, azzal a kézenfekvő sorrenddel tud történni, mint a normális étkezés egész egyszerűen azért, mert más szempontokat is figyelmebe kell venni.

Például, ha nem lennék cukorbeteg, reggel biztos a palacsintatészta bekeverésével kezdeném a főzést, hiszen annak állnia is kell egy kicsit a hűtőben a sütés előtt. Cukorbetegéknél sajnos, ez másképp megy, és akkor már mondom is a mai menüt, mert ez jó példa rá :)

1. lépés: a levessel kezdem, mert a leveshez fix mennyiségű, mirelit karfiolt fogok kibontani, és annak a maradékát nem tudnám mihez tenni, vagyis az egész csomagot felhasználom. Ha a levessel fejezném be a főzést, ebből már nem tudnék kevesebb vagy több szénhidrátot tenni az ételhez, ha túl sok vagy túl kevés lenne a szénhidrát a palacsintában... Ugyanígy van ez a levesbe kerülő paradicsommal: nem tudok belőle 7/9-ed darabot levágni... A lisztből viszont praktikusan lehet többet-kevesebbet kiönteni annak függvényében, hogy a levesben mennyi lesz a szénhidrát.

Mivel így is - úgy is a levessel kell kezdeni, már mehet is a fazékba, ezzel nem nagyon kell, és nem is tudok variálni. Nem sok mindent teszek bele, mert a palacsinta elég szénhidrátigényes lesz:

Karfiolleves (3 adag):

350 g mirelit karfiol (2,3 g ch/100 g), összesen 8,05 g szénhidrát

90 g paradicsom (4,0 g ch/100 g), összesen 3,6 g szénhidrát

2 db biotyúkhúsleveskocka (0,5 g ch/darag), összesen 1 g szénhidrát

2 gerezd fokhagyma (26,3 g /100 g), összesen 0,5 g szénhidrát

petrezselyem

lehelletnyi bors

csipet só.

Most, hogy a tervezésnél tartok, a fenti levest  már fel is tettem főni szép, csendes tűzön. Ebben nem lesz tejtermék, ez az a bizonyos sárgás színű karfiolleves lesz, nem a fehéres :) Természetesen rakhattam volna bele sárgarépát is, de azzal csak növeltem volna benne a szénhidrátmennyiséget.

Teljes szénhidráttartalom: 13,76 g. Egy főre jutó szénhidráttartalom: 4,39 g.

2. lépés: én ebédre 50 g szénhidrátot ehetek. Ha most a leves szénhidrátmennyiségére visszanézünk, láthatjuk, hogy egy adag esetén 45,6 g szénhidrátra, 3 adag esetén 136,82 g szénhidrátra kell megtervezni az ebéd fennmaradó részét, azaz a túrókrémet és az almával összesütött palacsintát.

A palacsinta készítésénél is a fix csomagolástól, kiszereléstől haladok a könnyen önthető, adagolható felé: először a túrókrémet fogom elkészíteni, majd utána lemérem az almát. Ha mindezzel megvagyok, akkor fogom tudni, hogy a tésztába mennyi tej, liszt vagy zabkorpa menjen (valószínűleg korpából fogom megcsinálni egyébként, mert múltkor annyit beszéltünk róla, hogy nagyon megkívántam).

Most összeírom az egyes alkotóelemek szénhidráttartalmát, és utána megyek is sütni:

zsírszegény túró (3,8 g ch/100)

sajnos, 20%-os, nem 12%-os tejföl (3,8 g ch/100)

édesítő

vanília

alma (7 g ch/100)

zabkorpa (61,0 g ch/100)

1,5%-os tej (5,3 g ch/100)

só

tojás (0 g ch/100 g).

No, most itt tartok, közben megmértem az éhomi vércukrom, hanyatt vágtam magam, olyan magas (6,5 mmol/L), úgyhogy megyek is, és sütöm azokat a palacsintákat.

Túrókrém (3 adag)

250 g zsírszegény túró (3,8 g ch/100), összesen 9,5 g szénhidrát

100 g sajnos, 20%-os, nem 12%-os tejföl (3,8 g ch/100), 3,8 g szénhidrát

édesítő

vanília.

Összesen 13,3 g szénhidrát. 1 adagra: 4,43 g szénhidrát.

Mivel 1 adag leves és 1 adag túrókrém összesen 8,82 g szénhidrátot tartalmaz, a palacsintából 41,17 g szénhidrátot ehetek.

Na, rohanok, és folytatom a munkálatokat :)

A leves már rég kész, túrókrém érik - gyorsan megy ez az egész :)

Almás palacsinta (3 adag)

Óvatos duhaj voltam, csak 1 kisebb almát reszeltem a tésztához, mivel azért még sem lisztről van szó...

100 g alma (7 g ch/100), összesen 7 g szénhidrát

180 g zabkorpa (61,0 g ch/100), összesen 109,8 g szénidrát

120 ml 1,5%-os tej (5,3 g ch/100), összesen 6,36 g szénidrát

só

2 tojás (0 g ch/100 g).

Gyerekek, én úgy, de úgy elcsesztem ezt a tésztát, mint még soha! Életemben nem volt még ilyen, hogy totál szétszakadt volna az összes palacsintám. Lehet, hogy az új zabkorpa az oka (most nem olyat vettem, mint szoktam).

Kettőt megettem sütés után (úgyhogy ma ki is hagyom a mérést, nagyon nincs értelme...), de a többit feladtam. Ha valaki megkérdezi: Úristen, már megint mi ez?! A legnagyobb természetességgel fogom mondani: túrós smarni, ahogy azt a dédanyám csinálta. (Amúgy ízre tök jó, csak a megjelenésével gyerekeket riogatni lehetne vele...!)

Tegnap voltam diabetológián (azért vagyok most fenn ilyen korán, mert elfelejtettem kikapcsolni az ébresztést a telefonomban)...

Hát, a doki totál szét volt esve... Először is megkérdezte, miért vagyok ott. Nos, a nevem tudta a folyosón, tehát valszeg nem tűntem földönkívülinek, de csak megkérdezte. Tisztáztuk, hogy gyógyszert szeretnék felíratni, mert elfogyott. Elkezdni összepakolni a papírjaim - én meg értetlenkedem: és a vérvizsgálat?! Néz rám vissza a doki: de hát most volt itt, tegnap.

Nem, mondom, majdnem két hónapja voltam, azóta volt egy epekő-hólyageltávolításom. Jaaaaaaaa, hogy olyan régen nem járt itt? (Nézi a gépet...) Jé, hát tényleg régen volt, olyan, mintha tegnap lett volna...

Na, akkor nagy nehezen elkezte kiírni a vizsgálatot, közben kétszer bejöttek, egy beteg betelefonált a leleteiért... Küldjem be a következőt, mi a neve a következő betegnek... Blablabla...

De közben megkérdezte, hogy betartották-e az előírásait a műtétkor. Mondtam, hogy nem, a kórházban senki nem tartotta be, csak én a diétát, és én voltam az egyetlen cukorbeteg, akinek nem offolták szét a vércukrát. Biztosítottam, hogy nem ettem a cukorbetegeknek készített kórházi menüből, és akkor így nagyjából minden rendben volt. Na, akkor püffögött azon, hogy náluk a kórházban évek óta balhézik azért, hogy a cukorbetegek étkeztetése történjen meg fél egyig, mert ez nem pénzkérdés, és enélkül nem lehet az inzulinbeállítást megcsinálni. Balhézik érte, de nem megy, állandóan falakba ütközik, és televan a hócsukája ezzel az egész országgal.

Ebben jól egyetértettünk, de már éreztem, hogy az adókedvezményes papírom most nem fogom tudni elővenni. Hiába dekkoltam kint 80 percet, ez már nem fog menni, kb. 3 percet kaptam ténylegesen az orvosi vizsgálat alatt, ami alatt még csak meg sem kérdezték, hogy vagyok, és meg sem nézték a cukorbeteg eredményeimet a füzetemben. (Egyébként rossz előjel, hogy a nővérke nem is tudott az adókedvezményről, főleg nem arról, hogy előző évekre hogy kell kiállítani. Mindegy - a nyomtaványon fel kell tüntetni a diagnózis felállításának a dátumát. Odaírom, és az apeh meg xarja magát össze, ha nem tetszik nekik. Verjék le ők a diabetológián, ha nem jól van kitöltve, nem érzem, hogy az én feladatom ezzel küzdeni...)

A doki a lelkemre kötötte, hogy nem megyek be hozzá a héten még egyszer, hanem telefonon bediktálja, mik az eredményeim. De akár találkozom vele, akár nem, bemegyek, és elkérem a nővérkétől a leleteket. Szerintem odamegyek csütörtökön fél hatra, kb. hétkor végzek, és utána megyek a  másik kórházba kontrollra.

Egyébként nálunk dolgozik egy hölgy, aki 2-es típusú inzulinfüggő cukorbeteg. Beszélgettem vele tegnap reggel, és ledöbbent, hogy nálunk van vérvizsgálat a diabetológián. Mondta, hogy neki két és fél évvel ezelőtt (!!!) nézték meg ott utoljára, azért jár be, hogy felírják az inzulint... Voltaképp rajta múlik, hogy elmegy-e a háziorvosához, és kér-e egy vérvizsgálatot, amit mindig úgy kell kikönyörögni.

Hát, gyerekek, ez hihetetlen!!!

Annyi jó dolog történt azért, hogy a nővérke felhívta a figyelmem: fogytam két és fél kilót. Hallelujaaaaaaaaaaaaa! El is felejtettem, hogy januárban 77 kg voltam :DDD Tegnap reggel 75,8 kg. Mindjárt itt a tavasz, bele kell húzni!

Hajnal van, talpig díszben vagyok. Egy gyors fogmosás, és már indulok is a diabetológiára.

A tegnapi mérést kicsit tönkretette, hogy délután beültünk egy kocsmába, akkor megettem a háromórás tíz gramm szénhidrátomat, majd nem vacsoráztam. Gondoltam, majd ha elindulunk... De mire találtam egy nyitva tartó üzletet (meki, ehhh), addigra háromnegyed tizenegy volt. 4,6 volt a cukrom akkor, ami nem kevés, de az elmúlt napok magas értékei miatt is, gondolom, már eléggé kóvályogtam. Érdekes, hogy éhséget nem éreztem.

És hogy mennyire nem vagyok rutinos mekiző: a lehető legmagasabb ch-tartalmú burgert sikerült kifognom: csibeburgert, a húspogácsa panírozottan megy a zsömlébe, és tele van nyomva a szendvics cukrozott majonézzel. (Én meg jófej akartam lenni, hogy szárnyas húst kérek...) 1 csibeburger szénhidráttarttalma a McDonald's bevallása szerint az alig olvasható táblázatban: 52 g ch. Na, erre jó a melegkajajegy!!!

Ehhez vettem egy kertészsalátát (paradicsom, reszelt répa, jégsaláta). Az evés utáni cukrot már nem néztem. Elvileg 4 órát tudtam volna aludni, de ebből legalább kettőt végigforgolódtam.

A lenti kommentekben szó esik az adókedvezményről.

A cukorban vakon bízhat. A reklám őszintesége vajon a cukorbetegség lehetséges szövődményeinek ismeretén alapul? A reklám készítői vajon tudják (utánajártak-e), hogy Magyarországon naponta 2 cukorbeteg megvakul a diabétesz következtében?

Az étkezések, mérések, gyógyszerezések dinamikája:

Éhomi mérés ébredéskor vagy kávéfőzés közben

reggeli + gyógyszer: 6:30

reggeli utáni mérés: 8:00

tízórai: 9:00

ebéd előtti mérés: 10:30

ebéd + gyógyszer: 12:00

ebéd utáni mérés: 13:30

uzsonna: 15:00

vacsora előtti mérés: 16:00

vacsora + gyógyszer: 17:30

vacsora utáni mérés: 19:00

utóvacsora: 20:00.

Nekem abszolút tökre nem jó időpont a vacsora ideje, mert ötig dolgozom, negyed hat előtt nagyon ritkán jövök el. Most vagy az utcán eszem (már megszoktam, de nagyon utálom), vagy este hétkor, amikor hazaérek. De ha tudom, hogy a munkaidő elhúzódik, általában viszek magammal vacsorát is. Az útközbeni kajálás nagy hátulütője, hogy ha hazaérek, nálam is beindulnak a bélbolyhok, és megéhezem. Akkor már nem is emlékszem arra, hogy aznap vacsoráztam volna, és meg tudnék enni akár egy medvét is.

Tehát egy betartott diéta melletti vércukoringadozás: minden nap ugyanazt a szénhidrátmennyiséget fogyasztom ugyanahhoz az étkezéstípushoz*, 6x eszem egy nap. Sajnos, kb. 2-3 mérés nem időben történt, és kb. ugyanennyi étkezést csúsztatni kellett (éttermi vacsora stb.) - de a szénhidrátmennyiségre ügyeltem. Mégis, elég nagy az ingadozás, vagyis erőteljes a véletlenfaktor, a műtét utáni időszak, a premenstruáció és az időjárási frontok.

* kivéve a jelzett kihagyott kisétkezéseket (tízórai) a nagyon magas reggeli utáni étkezésekkor

Mit gondoltok, miről beszélgettek a Vese Világnapján? Hát, a cukorbetegségről!

Forrás: divany.hu

2010. március 14. vasárnap, 20:02

Az életviteli változások felelőssé tehetők a szív-érrendszeri problémákért és a cukorbetegségért, a diabétesz pedig a veseműködésre is rossz hatással van.

Bár széles körben ismert, hogy az utóbbi évtizedekben bekövetkezett életviteli változások tehetők felelőssé a szív-érrendszeri problémák és a cukorbetegség egyre gyakoribb megjelenésért, az emberek többsége még mindig nem vesz tudomást arról, hogy pontosan ezek a tényezők okolhatóak a vesebetegségek előfordulásának ugrásszerű megnövekedésért is - írják sajtóközleményükben a Vese Világnapjának a szervezői.

A veseelégtelenség előfordulása a világ legtöbb országában eléri a 10-13 százalékos gyakoriságot. Mindemellett az érintettek kevesebb mint 30 százaléka tud egyáltalán a betegsége fennállásáról, így nem meglepő, hogy évente milliók halnak idő előtt ezzel összefüggésben kialakuló szív- és érrendszeri betegségekben.

Gyakran túl későn, végstádiumban diagnosztizálják a betegséget, ezért dialízisre vagy szervátültetésre van szükség. Világszerte több mint 1,5 millió ember részesült dialízis kezelésben vagy transzplantációban és ez a szám várhatóan az elkövetkezendő 10 évben megduplázódik. Ez a jelenség eredményezte azt, hogy a két legtöbbet publikált téma az utóbbi időben a szervkereskedelem és a transzplantációs turizmus lett. Ezek visszaszorításának egy kevésbé ismert, de nagyon egyszerű módja, a rendszeres szűrővizsgálat diabetesben vagy magas vérnyomás betegségben érintettek esetén, melynek segítségével korai stádiumban felismerhető a betegség.

Amíg nézem a mesét a tévében (Narnia krónikái), kicsit hegesztgetem a blogot. Van egy csomó felrakatlan kép, betaggeletlen bejegyzés (vagyis nem jelenik meg a címkefelhőben), és jó pár befejezetlen írás is).

Az én eheti kedvencem a gyakorikerdesek.hu oldalról származik, egy kisgyerek írta:

Hogyan lesz a répa? Az oké h elültetek egy kisrépát és abból nagy lesz, de honnan lesz kis répám v. azt honnan szerzik?

Eltűnt a blogom egy fél órára, mert az egyik sablonba beírtam vmit (gondoltam, kipróbálok egy új blogdizájnt). Csak tárolt változatban lehetett előhívni. Azt tudtam, hogy ha én nem is, de a blog.hu supportja elő tudja varázsolni, de akkor is... majdnem éveket öregedtem.

Viszont jó hír ettől függetlenül, hogy 6.0 lett a vacsora utáni mérési eredményem (a darálthúsból tettem szendvicsre, nyami).

A Rápóti-féle híres gyógynövényes könyvet alapul véve kiírom azokat a gyógynövényeket, amelyeket ő cukorbetegséggel kapcsolatosan javasol. Sem a mennyiségeket, sem a kombinációkat nem adom meg, mert a kiadó nyilván beperelne... De ha vkit érdekel, utána tud nézni (könyv adatai az írás végén). Sajnos, maga a szerző nem írja le, hogy a gyógyteák hogyan hatnak a cukorbetegségre. Pl. fokozzák-e az inzulinelválasztást, csökkentik-e a vércukrot, a szénhidrátok felszívódását gátolják-e  stb.

Az olajspray-n kívül beszereztem még az elmúlt pár hónapban néhány konyhai eszközt.

Az olayspray olyan, mint a sima parfümös üveg. A célja az, hogy az olaj ne ráfolyjon nagy adagban az ételre, hanem egészen vékonyan, kis mennyiségben, lehelletvékonyan tudjuk beolajozni az ételt.

Vettem még egy jópofa spéci habverőt, 249 Ft volt a tacskóban, és nem tudtam neki ellenállni, annyira helyes darab. A normál, hagyományos habverőtestben van egy fémháló-gömb, amelyben pedig egy golyó. Ezzel pár kavarás, és még a tejet is habosra lehet verni.

Most hétvégén beszereztem szintén a tacskóban egy nagy leértékelésben szűrőkanalat és húslapátot, mert az még nem volt, és szerintem ez kell minden háztartásba.

Régen akartam porcukorszórót, de ugye, az már értelmét veszítette. Szeretnék még egy fűszeres mozsarat, de nincs saját termesztésű fűszerem. (Már fontolgatom, hogy a boltban növény formájában megvehetném. Kb. annyiba kerül, mint egy zacskó szárított fűszer, és úgy nagyjából annyi levél is van rajta, csak frissben - akkor miért ne?)

Nos, folytatva az előző posztot... Nyilvánvalóan dőreség lenne a mai ebédet a diétás kategóriába sorolni, ez csak diétásabb, mintha ugyanez a szomszédban készülne...

Zöldborsóleves (3 adag)

Mivel mindig összerezzenek, amikor meglátom, mennyi szénhidrát van a mirelit zöldborsóban (ráadásul a GI-je is magas), a répát mégis csak kihagytam a mai menüből.

Egyszerűen megfőztem a borsót 2 csirkehúsleves-kockában. TKp. szégyellem leírni, de ez az igazság :) Tettem hozzá petrezselymet is.

219 g mirelit zöldborsó (14/100), összesen 30,8 g szénhidrát

2 db bio csirkehúsleveskocka, összesen 1 g szénhidrát.

Paradicsomos húsos tészta - 3 adag

Sajnos, rosszul zártam le a mélyhűtőt, úgyhogy a mai ebéd mégis csak husi lesz. Ennek azért, a szívem mélyén baromira örülök :) az más kérdés, hogy szabad-e már a műtét után hagymás husit ennem (nem szárnyas, sajnos, hanem sertés darálthús, amelynek köztudottan magasabb a zsírtartalma), és hogy mit szól a vércukorszintem a spagettihez... Mivel a hús és az olaj elég zsíros lesz (minden körültekintés ellenére), a sajtot most kihagyom... Finomabb lenne, de kihagyom.

Sajnos, egy csomag zöldborsó is megadta magát a frigóban, így azt is beleteszem, meg szál répát, de az is lehet, hogy ebből leves lesz, sőt, igen, abból leves lesz, és sima paradicsomos hús lesz másodiknak vagy tésztával vagy barnarizzsel. No, megyek, és neki is állok a főzésnek.

Találtam egy jó IR-definíciót :) Úgy értem, olyat, amit képes vagyok felfogni :)

Inzulinrezisztencia: az inzulin egy vagy több élettani hatásának a csökkenése, amely tartós fennállás esetén a vércukorszint emelkedéséhez vezet.

Szokásos vacak kezdet, még rosszabb folytatással: 6,2-es éhomi, 8,6-os reggeli utáni eredmény.

Az, hogy magamnak ezekből milyen tanulságokat kell levonnom, azt már magamban tudom.

Annyi fogyókúrás műsort láttam mostanában, hogy tegnap reggel végiggondoltam, az én életemben hogyan alakult a súlyom. Rájöttem, hogy azért ciklikusan eléggé nagy hízás-fogyás köröket futottam.

A nők döntő többségében a menstruációs ciklus ugyancsak befolyásolhatja az inzulinérzékenység alakulását: általában a ciklus félideje táján a legalacsonyabb az inzulinszükséglet, ezt követően a menstruációt megelőző ideig fokozatosan emelkedik. A vérzés megjelenését követően ismét csökken. Fogamzásgátlót szedő nőkön ez a ciklikus szabályszerűség kevésbé figyelhető meg, az esetek egy részérbem megmarad, máskor azonban megváltozik.

Winkler - Baranyi: Cukorbetegség. Kérdezz-felelek Könyvek. Sprigmed, 2007.

Feladtam a lelki küzdelmet és gyötrődést azon, hogy mitől és mennyi a cukrom... Tartom az előírt szénhidrátmennyiséget, a gyógyszermennyiséget, és kedden, amikor megyek diabetológiára, úgyis megbeszélem a dokival.

Köszönöm a sok levelet, hétvégén sort tudok keríteni a megválaszolásukra.

Sajnálom, hogy a mérés kicsit ránőtt a blogra, hétvégén lesz időm rendezni a soraim, és visszatérek a fakanálhoz :) Persze, a mérés marad, de azért ne ez legyen a főszereplő.

Még egy kis játék a grafikus ábrázolásokkal. Az elmúlt kilenc nap mérési eredményei, étkezések szerint (látszik a minimális és a maximális érték, illetve az e kettő között befogott terjedelem). Az ebéd előtti egy jól bejósolható, 2 mmol/L-es tartomány, a reggeli utáni viszont teljesen kiszámíthatatlan, össze-vissza, és nagy kilengésekkel (4-5 mmol/L-es tartomány).

És kedden megyek a diabetológiára is :(((

A megtestesült negatív rekord a mai reggeli mérés.

kétszer mértem éhomit: 6-kor: 6,5, majd egy kis háztartási munka után fél hétkor: 7,1.

reggeli után: 9,6 (tkp. a reggelihez képest 1,5 mmol/L-es emelkedés, ami effektíve nem sok...)

ebéd előtt: 5,7

ebéd után: 7,4

vacsora előtt: 5,9

vacsora után: 6,0.

A tegnapi nap mondhatni majdnem tökre kafa volt.

Most jön az excelguruság: a görbe látszólag felfut - ez igaz is, de még az is a tolerálható 7,6 mmol/L-nél megállt. Tegnap elmentünk egy spanyol étterembe vacsorázni. Egy salátát kértem kenyérrel, de egy baguette-et hoztak ki felkarikázva. Éreztem, hogy két karika elég lesz, de bevállaltam egy harmadikat is az 5-ből (nem nagyon tudtam megítélni, mennyi ch lehet benne, de az nyilvánvaló volt, hogy a tésztája zsemleszerű, a mérte viszont nagyobb egy zsemlénél...) Egy csirkemellsalátát kértem pirított laskagombával, jégsalátával, dióval és naranccsal - fincsi volt :) A pincérrel direkt tisztáztam rendeléskor, van-e rajta dresszing, van-e cukor benne stb. Csak olívaolaj volt rajta, amelyben a zöldségeket megforgatták.

A hét első három napjában az ebéd utáni vércukormérés sikerét az alacsony GI-jű ebédnek tudom be (brokkolileves rántás nélkül, barnarizs, korpás panír).

Jó reggelt kívánok! Látjátok, így szoktam főzni: hajnalban felkelek (4:45), gyorsan feldobom a tűzhelyre az ételt, és már fő is :)

Ma kínaikellevest és kakaós palacsintát fogok készíteni.

Még semmilyen szénhidráttartalmat nem számoltam ki, így talán az olvasó is részt vehet a szénhidrátmegalkotási folyamatban.

Gillian közkívánatra rendelkezésünkre bocsátotta diabetikus piskótareceptjét, melyet ezúton teszek közzé, és köszönöm még egyszer!:

Éhomi: 6,3 mmol/L

Eddig akkor volt a legmagasabb mért vércukroszintem, amikor felfedezték a cukorbetegséget (6,9 mmol/L). Ez a második legmagasabb...

Be kell valljam, mert így teljes a kép, hogy amikor hazajöttem, két részletben megettem 2 doboz 250 g-os light túrót vaníliás túrókrémnek kikeverve. Éhes voltam, magam alatt voltam, megtettem. Hát, ez lett az eredménye.

Hát, gyerekek, ez katasztrofális...

Reggelire ugyanattól a kenyérgyártól származó kenyeret ettem, mint amelyiknek a terméke a múltkor fellőtte a vércukromat. Most vagy bennem, vagy a véletlenben, vagy a kenyérben van a hiba, de a helyzet megismétlődött, csak nem rozs-, hanem vollkorn kenyérrel.

Hál Istennek, foci van a tévében, így suttyomban, néma csöndben gyorsan be tudom fejezni a megkezdett munkámat :) Halleluja!

Egyszer online tartottam egy grafikonkészítő kurzust kezdőknek. Ha megtalálom az anyagot, felpakolom, hogy az excelben kevésbé járatos cukorkollégák is tudjanak ilyet csinálni, és számítógépen vezetni az adataikat. Nem kell spéci program, elég egy exceltábla :)

Gill, neked meg, mint statisztikafetisiszta lelkitársamnak modnom, hogy ezsembe jutott, hogy annak idején az egyetemen kaptunk egy kb. 40 oldalas tanulmányt arról, hogyan lehet vizuálisan csalni grafikonokkal (pl. osztályközök beállításával, színekkel, 3D-s ábrázolással). Itt nem a csalást tanították meg természetesen, hanem hogy hogy vegyük észre, ha vki manipulálni akar minket. Ha megtalálom, belinkelem neked ide csemegének :)

Megvan... cukorbeteg.blog.hu/media/file/Excel Grafikonok.pdf

Nemsokára, ha teljesen begyógyulnak a sebeim, megyek újra úszni. Tegnap le is hívtam az internetről az uszodabérlet-árakat. Kiderült, hogy a 10 alkalmas aquafintess-bérlet kb. 600 Ft-tal kerül csak többe, mint az úszás. Lehet, hogy kipróbálom! Azt mondtam már, hogy volt pár balesetem (bokaszalagszakadás, fejsérülések, gerinctörés), úgyhogy nekem kifejezetten jót tenne a vízi közeg.

Már annyira várom! Utálom ezt a tespedést 6,2-es éhomi vércukrokkal :( Meg így az időbeosztásom is sokkal rosszabb. Ha reggelente mozgok, nekem annyira felpörög a nap! Testileg is és szellemileg is nagyon felturbóz.

Ráadásul az uszodajegy sokkal olcsóbb reggel 6 és 8 között és zárás előtt, 19 órától (és akkor otthon nem is kell a bojlert használni, csak mosogatáshoz). Szóval, megyek hamarosan!

Hamarosan írok a rostokról is, sajnos, az élet rákényszerített, hogy foglalkozzam velük, és persze itt áll már régóta egy olvasói kérés is ;)

Tegnap elmentem zabkorpáért, de sajnos, valaki délelőtt a boltban járva felvásárolta az egész készletet. Ezért vettem mindenféle pelyheket, és abból a következő beszerzésig házilag müzlit fogok készíteni reggelente. Szinte biztos vagyok abban, hogy ez látszódni fog a vércukromon!

Vettem zab-, rozs- és tönkölybúzapelyhet, valamint szójásat is, de azon nem volt a tápérték feltüntetve, így majd utánanézek.

Azt csinálom majd, hogy egy üvegbe mindegyikből teszek. Pl. 100 g zab, 50 g tönköly stb. Ezeket a mennyiségeket felírom, és szénhidrátértéküket összeadom. Az üveget aztán jól összerázom, hogy megfelelően eloszlassam, és kb. 20-25 gramm szénhidráttartalomra kikalkulálva kis dobzokba vagy uzsonnás zacskókba szétporciózom. Ezeket a kis csomagokat majd beviszem a munkahelyemre, és jó lesz vacsorára (sajnos, sokszor odabent ér a vacsoraidő). Hétfőnként beviszek kb. 2 pohár tartalékjoghurtot, így azzal tudom vegyíteni. Ha meg nem hazsnálom fel a gabonát, a fiókomban ellesz.

Na, ezt találtam ki :) A 25 grammos csomaghoz lehet adni 2 dl tejet vagy joghurtot, kefirt, hogy kijöjjön a vacsorám 35 g-os szénhidrátmennyisége. A 20 grammos csomagba meg még vagy egy teljes gyümölcs és 1 dl tejtermék vagy egy fél gyümölcs és 2 dl tejtermék is belefér.

Ha napi két ilyen dózis elfogyasztása sem mérsékli az IBS-t, nagyon csúnyán fogok nézni a világra.

Képzeljétek, beszélgettem egy mesterszakáccsal :) És megtudtam azt a belső információt, hogy ma már nem is úgy készítik a natúrszeletet, ahogy az a köztudatban él. Még Venesz Józsefék tették le a lisztben meghempergetés alapjait a szakácsoktatásban, és ezt a mai napig így tanítják, de a gyakorlatban már rég nem liszteznek, mert nem egészséges :) Nahát.

Elhatároztam, hogy ha étterembe megyek enni, és eljutok a natúrszeletrendelésig, mindenképpen liszt nélkül kérem. Ha már lehet... (A dresszinget is kértem már külön tányérban, mert ha cukros, akkor ott tudom hagyni, vagy csak párszor belenyalintani. Ha viszont a salátára öntik, meg "kell" enni az egészet.)

Tegnap, nőnapon, nem tudom, milyen indíttatásból, az egyik tévécsatornán a spontán vetélésről volt szó. Az interjúvolt személy egy férfivendég volt mint meghívott szakértő.

Ezt követően a férfi műsorvezető méltatlankodott, miért nincs férfinap is. Persze, a női műsorvezető párja replikázott: mert egy évben 364-szer az van, és legalább ezt az egyet hagyják már meg nekünk.

Azután este olvasom a hírt, hogy a "Zsanett-ügyben" többéves hercehurca után, amelyben egy nő próbálta bizonyítani, hogy 4 ember megerőszakolta, megszületett I. fokon a döntés: az erőszak feltételezhetően nem történt meg, nincs rá kellő bizonyíték.

Ez az egész annyira gáz, hogy nem is mondok semmit. Bocsánat, tényleg vissza fogok térni a főzéshez.

Tkp. szerencsém volt a ruhavásárlás során, mert

- felpróbáltam egy méregdrága nadrágot (nem tudtam, mennyibe fog kerülni), és hál Istennek, iszonyúan állt rajtam. És az eladó is megmondta, hogy ebből ne próbáljak fel többet, mert nem előnyös. Méltányolom az őszinteségét, úgy nagyjából egyidősek voltunk, így megértette azt is, miért nem akarok extra csípőnadrágot. (Meg egyébként is: almahasra csípőgatyát, hogy a nadrágvonal felett ott röcögjön az ember eme testrésze?!)

Na, pont ott tartunk, ahol egy héttel ezelőtt: ma hétfőn is 5,7 mmol/L-ről indulok. A teljes kép estére áll össze...

Olyan semmilyen, mondhatni szomorú a mai mérési eredmény. Mert cukorbeteg mércével jó, látszik, hogy a gyógyzser viszonylag jól van beállítva, jól működik, de az is látszik, hogy a normális emberekhez mérten ez már nem egészséges. Látszik, hogy tényleg cukorbeteg vagyok.

Vettem szomaton olajsprickolót. Ez olyan, mint egy parfümös üveg, amelybe az olajat tölthetjük, és nagyon vékonyan tudjuk az ételre, az edényre felvinni. Az enyém inkább kilő, mint rálehel az ételre, de jobb, mint a semmi. A rántott husit is ezzel csináltam már.

Gill kérésére leírom a mai menü hiteles történetét. Vigyázat, hosszú lesz, de példát láthatunk a diétás(abb) rántott hús elkészítésére):

Sziasztok, múltkor, amikor csináltam azt a rettenet csokitortát, említettétek, hogy szoktatok ti is sütni. Gill, konkrétan te írtad, hogy tönkölylisztből jó tésztát tudsz. Le tudnád írni a receptet (a sütési fokkal, idővel együtt, a lehető legaprólékosabban...)? Tegnap este meg akartam sütni, csak aztán láttam, hogy a konkrét mennyiségek nincsenek ott, és nem mertem belevágni, mivel semmilyen sütisütős tapasztalatom nincs.

És ha használtok teljes kiőrlésű búzát, és ahhoz is van receptetek, azt is nagyon megköszönném (jelenleg csak ilyen lisztem van itthon. Este megyek bioboltba zabkorpáért, de nem tudom, ott lesz-e elérhető áron tönkölyliszt).

Nagyon köszönöm!

Semmi köze a cukorbetegséghez, nem is itt kéne szót emelnem, csak nincs másik blogom...

SZóval, a Fem3-on van egy realitysorozat, amelyben egy amerikai gyermekszépségversenyen résztvevő gyerekeket kísérnek végig a felkészüléstől a versenyig. Van az egészben vmi felettébb taszító és pedofil, és nem tudom, hogy a tévé hogy sugározhat ilyet.

Első heti eredmény (fizikai aktivitásom egyelőre nincsen azon kívül, hogy a munkahelyemre odafelé kb. 25-30 percet gyalogolok, részben hegynek felfelé. Visszafelé még több is, ha vásárolni megyek. Cipekedni, egyelőre nem szabad.

Látszik, hogy a hét első fele milyen magas volt, hétvége felé jó cukorértékeket kaptam. Paradox módon a hét elején abszolút betartottam a szénhidrátmennyiségeket, a hét vége felé, volt kilengés, ha nem is sok (kb. 10-15 g ch).

A sárga vonal azért csonkabonka, mert szerdán elfogyott a csíkom, és csak szombat reggeltől tudtam folytatni a megfigyelést.

Látható, hogy jó vércukornapokon nem nagyon leng ki a görbe, hanem az 5,5-6,5-ös érték között mozog. A rossz napokon ezzel ellentétben van hullámvasút bőven. És erre még rájön a feszkó is, a tehetetlenség érzése.